Tegnap beszéltem valakivel, amitől jobb kedvem lett és rendesen eszem, báár ha egy áter tudná miket eszem, rámsütné, hogy orthorexiás vagyok. Google, aki nem tudja mi ez. De nem vagyok különben, mert minden csak úgy tűnik, mintha, de mégsem. És minden igaz ugyanakkor semmi sem az. Megint azt gondolom talán ért valaki, érti amiről hablatyolok és, ráadásul hasonlóan érez. De mivel mindenki más és nem lehetünk egy nagy boldog család, ezért ez is csak illúzió, de legalább egy reálisabb fajta. Ha van olyan hehe.
Van mibe menekülni a szörny elől, mivel megszállt egyébként egy monstrumnyi fekete árny, beköltözött és szennyezi a gondolataimat. De ma bezártam egy icipici helyre ezért fél.
Csak remélni tudom, hogy élnek hasonlóak, ezekkel a borzalmakkal nem lehetek egyedül, ez képtelenség.